Robert Shiller munkássága a Tőzsdemámortól kezdve, a Balekhalászaton át, a Narratív közgazdaságtanig
Áprilisban Shiller-heteket tartottam és cseppet sem bántam meg. Ez itt a havi ajánlóm. Oszd meg a cikket azzal a barátoddal, aki még nem olvasott eleget Shillertől.
Egyik célkitűzése a személyes blogomnak, hogy időről időre hasznos és értelmes ajánlókat csempésszek vele az olvasóim látóterébe. A műfaj meglehetősen sokrétű: nemcsak figyelemre méltó könyvek és valódi szakértők tartoznak ide, mint most, hanem
- rendkívüli videók, cikkek és weboldalak
- tartósan magas színvonalú csatornák és hírlevelek
- oktatóanyagok, platformok és alkalmazások
- különleges események
- vagy akár adott esetben csak egy elgondolkodtató Twitter thread
A mai téma kifejezetten Shiller munkássága, vágjunk bele.
Tartalom
- Ki az a Robert J. Shiller?
- Tőzsdemámor
- Balekhalászat — A manipuláció és az átverés közgazdaságtana
- Narratív közgazdaságtan — Hogyan hatnak a vírus módjára terjedő történetek a gazdaságra?
- Animal Spirits — Avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban
- Shiller professzor szerzőtársa
- Összegzés
Ki az a Robert J. Shiller?
Shiller professzor a Yale Egyetem Nobel-emlékdíjas közgazdásza. Amellett, hogy 2013-ban a Svéd Tudományos Akadémia harmadmagával őt tüntette ki szakmája létező legnívósabb díjával, más szempontból is ismert.
A 2008-as világgazdasági válság előtt éveken át figyelmeztetett az ingatlanpiac túlfűtöttségére és a recesszió várható bekövetkeztére. Aztán 2008 után bekerült a világ 100 legnagyobb hatású közgazdásza közé, ahol több mint 10 éven át tartották számon.
Könyvei a magatartási pénzügyek alapművei lettek. Névadója a Case-Shiller indexcsoportnak, amit mind a mai napig a gyakorlatban is alkalmaznak az ingatlanpiaci árak mérése céljából.
Akadémiai pályája
PhD fokozatát az MIT-n szerezte meg 1972-ben, doktori munkájának címe: A racionális várakozások és a kamatok szerkezete.
Legismertebb publikációját 1981-ben közölte a The American Economic Review:
Ebben Shiller megkérdőjelezi a hatékony piacok elméletét. Vizsgálatai bizonyítják, hogy a tőzsdei volatilitás nagyobb, mint amit ok-okozati alapon a racionális várakozásokkal lehetne magyarázni.
Kutatási eredményeit a jövőbeli gazdasági események — 1987-es tőzsdekrach, 2000-es dotkomlufi, 2008-as hitelválság — újra és újra alátámasztották. Szakmai elismertsége fokozatosan nőtt, mígnem 2013-ban feljutott pályája csúcsára.
Közgazdasági Nobel-emlékdíj
A Svéd Nemzeti Bank Alfred Nobel emlékére minden évben 10 millió svéd korona értékben díjazza a közgazdaságtan legnagyobbjait. Az első díjátadásra 1969-ben került sor, amikor Ragnar Frisch és Jan Tinbergen részesültek a kitüntetésben.
2013-ban hárman megosztva vehették át a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Eugene Fama, Lars Peter Hansen és Robert Shiller egyszerre lettek díjazva az eszközárak empirikus vizsgálatában elért eredményeikért.
Shiller a díjátadón tartott előadásában ismét a hatékony piacok ellen érvelt. Egy szépségversenyhez hasonlította a befektetők magatartását, akik ahelyett, hogy a számukra legvonzóbb jelöltekre voksolnának, inkább azokra fogadnak, akiket szerintük mások a legvonzóbbnak tartanak.
Case-Shiller lakásárindex
Karl Case Bostonban tanulmányozta a fenntarthatatlan lakásárakat, miközben Shiller a buborékok viselkedési hátterét vizsgálta. Közösen dolgoztak ki az 1980-as években egy újraértékesítési indexet az egész ország lakáspiaci trendjeinek felhasználásával.
Később a Standard & Poor’s továbbfejlesztette a mutatót, napjainkban pedig a chicagói tőzsdén határidős ingatlanügyletek és opciók árképzési mechanizmusaként használják.
Tőzsdemámor
A könyv eredeti címe az Irrational Exuberance, ami Alan Greenspan óvatlanul elejtett kifejezéséből származik. 1996-ban elég volt egy ilyen szófordulat ahhoz, hogy a FED akkori elnöke esésbe fordítsa a fejlett világ tőzsdéit.
2000-től aztán megindult az amerikai internetes vállalatok árfolyamának gyors összeomlása. A dotkomlufi durranása előtt jelent meg a Tőzsdemámor első kiadása, amely az eufória kellős közepén érvelt amellett, hogy a tartósan magas árfolyamok nem fenntarthatóak. Bestseller lett.
Nekem a könyv 2007-es magyar kiadását volt szerencsém a kezembe venni. A három ajánlott mű közül ez a legkorábbi, és a szakmai elismerés ellenére számomra a legkevésbé jól sikerült. Írói szempontból egyértelműen szintlépés a másik kettő alkotás.
A gazdaságtörténeti kontextusok ecsetelését egyáltalán nem nevezném olvasmányosnak, néhány előrejelzés pedig talán már el is avult. Azonban a kettő között terítékre kerülnek a pszichológiai tényezők, amelyek az én szubjektív nézőpontomból a legértékesebb részek.
Eszerint a lélektani kapaszkodók, a túlzott magabiztosság, a csordaszellem, a figyelemzavar és a tévképzetek mind-mind hozzájárulnak a tőzsde szárnyalásához, valamint a spekulatív buborékok kialakulásához. Itt kaptam meg azt, amit igazán vártam Shillertől. Az okfejtéseiben már egyértelműen azonosíthatók azok az elemek, amelyek a több évvel későbbi könyvei alapjául szolgáltak.
Balekhalászat — A manipuláció és az átverés közgazdaságtana
2015-ben jelent meg a George Akerloffel közösen írt Balekhalászat. A szerzők nem kevesebbet állítanak benne, mint hogy a szabadpiac a letagadhatatlan előnyei mellett folyamatosan újratermeli a csalókat. Így pedig a gazdasági egyensúly minden, csak nem optimális.
Az a különbség a mindennapi tapasztalat (nyilván vannak szélhámosok körülöttünk) és Shillerék megállapítása között, hogy ők nem kivételes, hanem rendszerszintű jellemvonásnak tekintik a balekhalászatot. Ha a történelem hírhedt manipulátorai etikusabbak lettek volna abban, amit csináltak, akkor mások léptek volna a helyükbe.
Fontos, hogy a balekhalászok nem feltétlenül folytatnak illegális tevékenységet. Erre a könyv számos példát hoz nekünk a hétköznapi életből: autópiac, hitelkártyák, gyógyszeripar, dohányzás, politika.
Számomra a Balekhalászat legfontosabb üzenete, hogy ezt a jelenséget muszáj felismerni, ha jót akarok magamnak. Ami elsőre kedvező pénzügyi döntésnek tűnik, az nem feltétlenül a saját érdekünket szolgálja, hanem könnyen lehet, hogy a mindannyiunk vállán ott ülő majomét.
Narratív közgazdaságtan — Hogyan hatnak a vírus módjára terjedő történetek a gazdaságra?
2019-ben jelent meg Shiller professzor Narratív közgazdaságtanja, amelynek a gyökerei ugyan felfedezhetők a korábbi könyvekben is, mégis itt válik egyértelművé, hogy a szerző mennyire komolyan gondolja a gazdasági jelenségek epidemiológiai jellegű megközelítését.
Bizonyos sztorik járványokká duzzadhatnak, akármennyi az igazságtartalmuk. A narratívák viszont többek, mint egyszerű történetek: részei az emberi gondolkodásnak és cselekvésnek.
A könyvből megismerhetjük a narratív közgazdaságtan 7 alaptételét, majd történelmi illusztrációkkal nyerünk betekintést a narratívák versenyébe — például takarékosság vs. hivalkodó fogyasztás; hatékonyság vs. gépek, robotok és AI, amik elveszik az emberek munkáját.
Shiller megközelítésében objektívvá és leíróvá válnak olyan fogalmak, amelyeket eredetileg negatív tartalommal töltünk meg. A fertőzés és fertőzöttség nem minden esetben társadalmi katasztrófa. A jótékony hatású kezdeményezések is ugyanilyen módon válhatnak sikeres narratívává.
Számomra különösen szívet melengető volt a Rubik-kocka világhódításának megemlítése, továbbá meglepve olvastam szemléltető példaként a Bitcoin sztoriját. Shiller megállja, hogy ítélkezzen a Bitcoin fölött, ami egyébként bölcs dolog a technológia fiatalsága fényében.
A Bitcoin narratíva-konstellációja értéket képez. Vitatható, hogy mekkorát, mennyire tartósan, és idegileg kibírható-e a ciklikussága, de tény, hogy nem pusztán a technológia mozgatja vele kapcsolatban az embereket. A narratívának része a bankrendszer és az állami túlhatalom kritikája, valamint a korai befektetők mesés sztorijai. A Bitcoin sikeressége nagyban múlik azon, hogy mennyien képesek alternatív monetáris rendszerként azonosulni vele.
Animal Spirits — Avagy a lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban
Mikor eldöntöttem, hogy elolvasok Shillertől mindent, ami magyarul elérhető, akkor az Animal Spirits-cel akartam kezdeni. Ennek az az oka, hogy jó régen már egyszer elolvastam, de újra fel akartam dolgozni, hátha érettebb fejjel többet mond, mint annak idején.
Sajnos épp ez a példány volt az, amihez egyelőre nem tudtam hozzáférni. Kihagyni viszont semmiképp sem szerettem volna az ajánlóból, hiszen több szempontból is különleges könyvről van szó.
Reakcióként született a 2008-as hitelválságra, mégpedig egy Keynes-i fogalom zászlóra tűzésével. Témáját tekintve makrogazdasági fókuszú, bár az közelebb áll hozzám, amikor a lélektani folyamatokat a személyes döntések szintjén vizsgáljuk.
Pont ezért tesz kíváncsivá, hogy mi maradt aktuális Akerlof és Shiller 2011-es érveléséből. Van-e még releváns üzenete a könyvnek a pénznyomtatás, eladósodás és infláció korában?
Az Animal Spirits a következő célpontom.
Shiller professzor szerzőtársa
Az Animal Spirits és a Balekhalászat nem születhetett volna meg George Akerlof nélkül, aki 2001-ben részesült közgazdasági Nobel-emlékdíjban Michael Spence és Joseph Stiglitz társaságában.
Akerlof az aszimmetrikus információ közgazdaságtanának az atyja, aki a tragacspiac és kontraszelekció modelljével vált ismertté.
Mellesleg: Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter férje.
Összefoglalva
Áprilisban pótoltam egy régi hiányosságomat, végre belevágtam a fejszémet Robert Shiller magyar nyelven megjelent munkásságába. Ebben az ajánlóban röviden összegeztem, hogy mit és miért érdemes a kezébe vennie annak, aki képbe akar kerülni Shillerrel kapcsolatban.
- Tőzsdemámor (2007): szárnyaló árfolyamok a tőzsdén, spekulatív buborékok időről időre, önigazolási kísérletek, majd hatalmas bukások, milyen tényezők miatt történik mindez, erre adja meg a választ Shiller
- Balekhalászat (2018): manipulációk, átverések, csalások, a szabadpiac törvényszerű velejárói, tehetünk-e bármit az elkerülésük érdekében, kiderül a szerzőpáros okfejtéséből
- Narratív közgazdaságtan (2020): járványszerűen terjedő történetek befolyásolják az emberek döntéseit, mégsem foglalkozik eleget a tudomány az uralkodó narratívákkal, Shiller legújabb könyve megerősíti, hogy a közgazdászoknak dolga van az irracionális jelenségekkel is
A lista akkor teljes, ha sikerül kiegészítenünk az Animal Spirits-cel, amely a 2008-as hitelválság tanulságait boncolgatja. Nekem személyesen ez lesz a legközelebbi olvasmányom.
Küldd el ezt a cikket annak a barátodnak, aki szívesen olvasna egy Nobel-emlékdíjas közgazdásztól. Minden egyes megosztással a blog fejlődését is segíted.
Amennyiben többre vagy kíváncsi, ajánlom a hírlevelemet és a Telegram csatornámat.
Személyes hírlevél: herczeg.substack.com
Telegram: t.me/zoltanherczeg
Ha pedig közvetlenül szeretnéd támogatni a munkásságomat, akkor egyszerűen hívj meg egy kávéra, vagy csatlakozz a bennfentesekhez:
